Az orrszarvú bort mér az erdőn, az állatok felsorakoznak előtte. Egyszer csak megérkezik az oroszlán, de nem áll be a sorba, egyenesen a pult felé veszi az irányt. A sor végén álló nyúl odakiabál neki:
- Hé oroszlán, nem tűnik fel, hogy vannak itt mások is, akik hamarabb jöttek nálad?
Az oroszlán szörnyű mérges lesz, hogy valaki így mer beszélni hozzá! Felfortyan, hátraszól:
- Ki az a szemtelen állatja, aki ilyet mer mondani nekem, az oroszlánnak?
Nagy csend lesz hirtelen, a nyúl megijed, fülét behúzza, lapít, nem mer tovább szájalni. Az oroszlán tekintélye teljes tudatában szép komótosan elveszi a borát, és elballag. Sorra kerülnek a többiek is, mindenkinek megtelik az üvege, végül a nyúl is hozzájut a saját adagjához. Megfogja, hazaviszi, leül a konyhájában, kitölt magának egy pohárkával, és megissza. Aztán feláll, odacsap az asztalra, és jó hangosan így szól:
- Hát én, a nyúl!
A bátor nyúl
2012.03.18. 04:00 Petitprince
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kisbolygo.blog.hu/api/trackback/id/tr874315783
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
