Én úgy viszem vásárra bőröm,
hogy már emberségem sem őrzöm.
Rögeszme lettél, szavaid közt
bekötött szemmel kergetőzöm.
Szerettelek. Ki kéri számon?
- mégis, magam vacogva szánom,
hogy tőled kell elérhetetlen
szükségességemet kívánnom.
Keresztes Ágnes