Az ember látása homályos és igazsága véges, de ha tudatában van e fogyatékosságának akkor az élete forrásává válhat, hiszen nem fog túlságosan bízni magában, és ezért minden törekvését Teremtője kezébe helyezi majd el. Ha viszont többnek képzeli magát annál, aki ő valójában, ha azt hiszi, hogy megvilágosultságának foka már magasabb, és elhanyagolja az érzékenységet, rögtön kiszakad a rendből, megszűnik a Teremtő akarata és az ő saját földi törekvése közti összhang, forrásai elapadnak, erőfeszítései pedig terméketlenek maradnak.
Foszlányok a szabadságról 55.
2013.11.19. 04:00 Petitprince
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kisbolygo.blog.hu/api/trackback/id/tr635608944
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
