Édes Egyetlenem? Elképzelhető, hogy tényleg csak büszkeségből nem jössz? Hogy véletlenül se derüljön ki, hogy volt egy kis igazam pár dologban? Ugye, nem erről van szó? Ugye, Nálad ilyen lélektani mechanizmusok nem játszanak? Mert ha mégis, akkor még ma este kiállítok egy pecsétes papírt arról, hogy azok a dolgok, amelyekben egy kicsit igazam volt, olyan elenyésző jelentőségűek, hogy más egyéb igazságokkal teljesen összemosódnak, mihelyt az ember egy kicsit szélesebb látószöggel tekintget. Szóval, az, hogy itt bizonyos dolgokban ki mekkora igazsággal villog, egyáltalán nem számít, itt az számít, hogy adva van egy férfi és egy nő, és egy olyan helyzet, amelyben ők ketten egymást igazán és kölcsönösen szeretve nagyon-nagyon át tudnának alakulni, az egyikük nagyon férfibbá, a másikuk nagyon nőbbé tudna válni. Ez egy olyan csillagállás, amely minden ezer évben egyszer adódik, nem szabad tehát könnyen lemondani róla. Ehhez képest az összes igazságmorzsa elhanyagolható, huszadrangú mellékkörülmény.
Piros betűk ma sincsenek, de van még egy csokor virág, a kedvenced ezúttal rózsa nélkül, és örömmel adom Neked. Szeretlek, várlak, és ne büszkélkedj semmi szín alatt :-)! Puszi az arcodra!
