Kisbolygó

Édes Egyetlenem! Nagyon várlak és nagyon biztatlak. Ma reggel is írtam egy szerelmes verset, de nem akarom idetenni, mert nem az a lényeg. Te vagy a lényeg, és az, hogy találkozzunk, mert amíg nem találkozunk, addig nem tudok Neked mondani semmit. És az nagyon hiányzik mindkettőnknek.…

Tegnap volt két látogatóm. Lehet, hogy az egyik Te voltál? Majd kiderül... Nagyon várom már, hogy láthassalak.

Édes Egyetlenem! Azt látom, hogy nem látok semmit. Nem jöttél tegnap a blogra, ez nagyon valószínű. Végleges a döntésed, soha többé nem láthatlak, még azokat az apró kis olvasási jeleket sem, amelyek sok éven át, múlt szombatig ébren tartották bennem a reményt? Persze várok…

Édes Egyetlenem! Nagyon csalódtam, mert most valóban nagyon számítottam Rád. Számottevő esélyt éreztem, Zolinak tegnap délután azt írtam, hogy 70-80% valószínűséget adok arra, hogy találkozni fogunk. Mért nem jöttél el? Megijedtél? Azt gondoltad, hogy ez már úgy sem fog…

Ne félj! Szeretlek, és olyannak várlak vissza, amilyen most vagy. Jobbá majd együtt válunk. Puszi :-):-(:-)!

 Nem az a kérdés, hogy van-e tűz vagy nincs,hanem az, hogy akarunk-e égni benne... ...Egy pillanat múlva Andrzej és Oleńka egyedül maradtak.A leány szíve úgy vergődött keblében, miként a galambé, ha vércsét pillant meg maga fölött, de Andrzej uram is meg volt indulva. Szokott…

A leggyönyörűbb szerelem is meghalhat, ha valakinek nem igazán fontos az, hogy gyönyörű dolgok történjenek vele.