Kisbolygó

Édes Egyetlenem! Elindultam Pirotból Szófiába, a bölcsesség fővárosába, hogy holnap reggel a nagy bölcsességgel eltelve folytassam utam Bécs-Budapest-Nyíregyháza felé, vagyis abba a városba, ahol mind a ketten lakunk. Mehetnék egyenesen Hozzád, de nem fogom megtenni, mert az utolsó Tőled jött…

Édes Egyetlenem! Mindannyian zárt gondolatvilágok rabjai vagyunk, pont ezért kell ügyelnünk arra, hogy észrevegyük a tágasabb terek felé vezető utakat, és - akármennyire is nehéznek tűnik - elinduljunk rajtuk. Ha ezt nem tesszük meg, levegőtlen, fülledt odúkban fogjuk leélni az egész életünket. Nem…

Tudom, hogy a mai nőknek minőségi férfiakra van szükségük, és pont ez inspirált arra, hogy elinduljak a minőségi férfivá válás útján, ám összeérni csak úgy fogunk, ha közben Te is építed a magad minőségi nőiességét (amelynek kifejeződése a könnyedség, hajlékony vonalaid tánca, az alakod, az arcod…

Édes Egyetlenem! Lehet, hogy haragszol rám azért, mert a régi szeretetedet emlegetem, lehet, mert Te azt a szeretetet akkor még nem alapoztad meg magadban, alap nélkül pedig összedőlt, és keserű emlékeket hagyott hátra. Az alap hiányzott, az most már nem kérdés, de a felépítménnyel nem volt semmi…

Édes Egyetlenem! Van Neked fogalmad arról, hogy milyen jó egy boldog ember feleségének lenni? Belegondoltál Te ebbe? Pedig ez a kérdés nagyon időszerű, hiszen én már nagyon boldog vagyok, annak ellenére, hogy még nem is szeretsz annyira, amennyire egyszer már szerettél, és amennyire egyszer majd…

Édes Egyetlenem! Neked nincs kőszíved, ugye?

Édes Egyetlenem! Ma délelőtt sem kapcsolódtál be a játékomba, és ettől egy kicsit elszomorodtam, hiszen azt tényleg nem tudom feltételezni, hogy mind a két nap a komlóskai sűrű rengetegben kellett bolyonganod, mert valaki lőfegyverrel kényszerített erre. Nem értem, hogy mért nem lehetett egy ilyen…