Édes Egyetlenem!
Nem akarok sokat szövegelni, de le kell írnom megint, amit már pár hete is. Ha nem jelentkezel záros határidőn belül (úgy értem, hogy nem csak a blogolvasási statisztikában, hanem normálisan, megszólítható módon), akkor kénytelen leszek egyedül meghozni olyan döntéseket, amelyek minden bizonnyal a Te életedre is jelentős hatással lesznek. Pár kisebb témában már eddig is sor került ilyen döntésre, de összességében azért azt mondhatom, hogy hálásak lehetünk az időért, amit kaptunk, mert ez a hét, illetve lassan hét és fél év viszonylagos nyugalomban telt. Pár főnököm ugyan időről-időre kedvesen, jó szándékkal ajánlott nekem ilyen-olyan külföldi munkákat, de őket sikerült mindig különösebb nehézségek nélkül leállítanom. Most viszont odáig fejlődtek a helyzetek, hogy nem sokára lényeges kérdésekben kell majd döntenem, és nagyon nem szeretnék Nélküled, hiszen még mindig meglehetősen komoly esélyét látom annak, hogy egyszer csak együtt éljünk. Vagyis ismételten és nagyon szépen kérlek, hogy egy kicsit pörgesd fel bizonyos folyamataidat, azokat amelyek az életre szóló döntéseid meghozatalában szerepet játszanak. Én belátom, hogy a magánélet egy szövevényes terület, de azt azért nem mondhatod, hogy villámgyorsan kellett jutnod valahová. Villámgyorsan most se kell, de lassan azért jó lenne legalább elkezdeni a barátkozást, meg a beszélgetéseket, mert félek, hogy további időveszteségek is bekövetkezhetnek. Szóval ne sokat tétovázz, ha nem muszáj! Jó? Nagyon szépen kérlek, Édes, Drága Kicsi Hercegnőm! Rojtosra beszéltem már a számat, rojtosra koptattam a számcsim billentyűzetét, minden szakad szét, ideje hogy manifesztálódj, vagyis a blogolvasási statisztikában való virtuális jelenlétedből kilépve fogható fizikai alakot ölts, és megjelenj mondjuk ott, ahol a karácsonyfa is megjelent a télen, illetve a téren. Nincs több időm rimánkodni Neked, illetve nem is lenne értelme, azt hiszem, 1100 dolgot kell elintéznem ma is, de ezt az egyet azért fontold meg kérlek. Nagyon szeretlek, nagyon várlak, lépjünk már egyet együtt! Puszi az arcocskádra :-)!
Kis Herceged